2009. november 17., kedd

Manuel Castells az internetről és társadalomról: „az internet maga a társadalom”


A Yahoo! Research örömmel látta vendégül Manuel Castells-t, a barcelonai Open University of Catalonia információs társadalom kutatóprofesszorát, aki az ősz folyamán hazánkba is ellátogatott. Az internet 40 éves, ennek alkalmából több tudományos konferencia és ünnepség is volt a világ számos országában. Castells ez alkalomból tartott beszéde itt megtekinthető:

http://research.yahoo.com/node/2189

Castells az internet és a társadalom közötti kapcsolatról mondott beszédében kifejti, hogy hogy az internet hogyan lett a történelem hatalmas változásai után korunk forradalmi kommunikációs technológiája. Castells szerint, a történelem megmutatta: „az emberek úgy használják a technológiát, hogy az illeszkedjen hozzájuk” – azaz az emberek úgy használják az internetet, hogy hozzáigazítják az életükhöz, a szükségleteikhez, az érdekeikhez.

Castells magyarázata szerint még 40 éves történelemmel a háta mögött is, az internetnek széles körben elterjedt, téves felfogásai vannak, mind gyakorlati, mind társadalmi használatban. Ebben elsősorban az ideológiák és a média szenzációhajhászását látja felelősnek. Állítása szerint, „a média szenzációhajhászása azért felelős, mert az mindig a rossz hírekre harap rá”.

Castells beszélt a digitális vízválasztóról, arról a légüres térről, ami azok között van, akik hozzáférnek a technológiához, és azok között, akik nem. Ez a vízválasztó három formában van jelen: hozzáférés, szélessáv, és az internet aktív használata. „Ha aktív résztvevő vagy, az oktatási és kulturális források kibővülnek”, magyarázza Castells. „Amikor tantermi környezetben bevezettük az internet használatot, a tanulás felgyorsult

Katalóniában számos tanulmány készült az internet társadalmi hatásairól. „Az internet az élet kiterjesztése”, mondja Castells. Az alanyok ötven százaléka felnőtt internet felhasználó volt, és ötven százalékuk nem volt internet használó. A tanulmány összehasonlította az internet hatásait az emberek életére. A tanulmány azt a következtetést vonta le, hogy az emberek nem változtatnák meg az életüket az internet használatáért. Inkább felhasználnák azt a munkához, tanuláshoz, szociális szükségletekhez, vásárláshoz, zenehallgatáshoz, stb. A 30 év alattiak több feladathoz egyaránt használták az internetet – bűvészkednek az internettel, összekapcsolják azt olyan tevékenységekkel, mint mobiltelefon használat, zenehallgatás, és televíziózás. Castells szerint „az internet nem szigeteli el a felhasználókat, nem tesz zárkózottá, vagy nem idegenít el.” „Minél többet használjuk az internetet, annál aktívabbak lesznek a társadalmi kapcsolataink az interneten kívüli világban is. Az internet inkább hozzáad, mint elvesz a társas kapcsolatokból.”

Castells következtetése egyértelmű: az internet „maga” a társadalom. „Ahhoz, hogy megértsük, hogyan fejlesszünk új technológiákat, magát a társadalmat kell megértenünk”.

2009. szeptember 6., vasárnap

Elektronikus szolgáltatások: változatos támogatás


A szolgáltatások világával kapcsolatos kötetet jelentetett meg a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara 2009 nyarán. A kötetben külön fejezet foglalkozik az elektronikus szolgáltatások fejlődésével, változatosságával: a turizmus web2es támogatása mellett az interaktív televíziózáson át, az online egyetemi adminisztrációig sokféle módja van a technológiai támogatásnak, melyel külön-külön cikk foglalkozik.

A kötetben olvasható kutatócsoportunk új jogász tagjának, Strihó Krisztinának írása is, aki tanulmányban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások jogi aspektusait vizsgálja a joghézagok és megoldásra váró, problematikus jogi helyzetek felvillantásával.

Az új típusú technizált ügyletekben ("digitális eszközök segítségével tett jognyilatkozatok távollévő felek viszonylatában") jellegüknél fogva kiemelkedő szerepet nyer a bizalom megteremtése a szerződő felek között, legyen az az eladó vagy a vevő. A jogviszony mindkét oldalán álló jogalanyt védelemben kell részesíteni, ehhez a különböző jogintézmények "arzenálját" alkalmazhatjuk, több-kevesebb sikerrel.

A kötet minden cikke olvasható a Gazdaságtudományi Kar közleményei között az interneten is a http://www.eco.u-szeged.hu/tudkozlemeny/kozlemeny_2009.html oldalon.

2009. május 7., csütörtök

ÚJ UTAKON az Elektronikus Kereskedelemben

2003. októberében „online kereskedelem” címen volt az első „elektronikus kereskedelem” konferencia Magyarországon, és ez mára már hagyománnyá vált: 2009. május 7-én elkezdődött a VI. Elektronikus Kereskedelem Konferencia a SZEK rendezésében Velencén, közel 110 fő részvételével.

És hová jutottunk mára?

Kis Gergely ügyvezető igazgató a GKIeNET kutatási adatai alapján a 14 éven felüliek körében az internet hozzáférés elérte az 50%-ot Magyarországon és több mint 780 ezer ember rendszeres e-vásárlóvá vált, az online áruházak kumulált bevétele pedig meghaladta a 63 milliárd forintot 2008-ban (ez nem tartalmazza a turisztikai és pénzügyi/biztosítási valamint az online piacterek forgalmát).

 Az idei konferencia első napjának fontosabb hívószavai:

  • User vagy luser a felhasználó?
  • Webanalitika, a honlapunk elemzése a felhasználók „vonulási útjai” alapján
  • e-Logisztika, hogyan szolgáljuk ki a vevőinket?
  • Az e-kereskedő egy multitask vagy egy polihisztor?
  • „Milenium generáció” megjelenése („előbb tologattak egeret, mint felálltak volna”)
  • Long tale jelenség Magyarországon is
  • Hogyan vásároljunk jegyeket az interneten?

 Bővebb információ a konferenciáról: www.szek.org